Szóval mentem dolgozni, nem volt egy nehéz nap, de szívesebben töltöttem volna otthon. Délután pedig irány a fogorvos, mert úgy éreztem, hogy az egyik fogam rendetlenkedik. Fogdokitól nagyon be tudok ijedni, így volt ez most is. De aggodalmaim indokolatlannak bizonyultak, minthogy nem találta a problémám okát (ami egyébként el is múlt). Szóval nagy megkönnyebbülés volt.
Szerdán irány a terhesgondozó. A védőnöm egy kedves középkorú hölgy, a képet csak az árnyalta, hogy a mérleget kirakták a zsúfolt folyosóra és ott "mázsálták" a sok kismamát.
Szegény védőnő vagy fél órát körmölt, mire felvett minden adatot. De arra meg nem tudott válaszolni, hogy akad-e kismamatorna a városban. Én azt tudom, hogy AquaFitnesz van, de túlzottan félek a fertőzésektől (szerintem alappal), ezért arra nem fogok menni.
Mostmár rendelkezem kiskönyvvel, hivatalosan is kismama lettem :)
A terhesgondozóban elég soká végeztem, mert a dokira várni kellett (aki egyénbként tök szimpi), a 3 percre lévő munkahelyemre 11 órára értem be (megint az otthon utáni hő vággyal...).
És még mindig nincs vége a babócám okán történő ide-oda szaladozásnak, minthogy csütörtökön, azaz ma reggel pedig megtörtént az első vérvétel, amiben apukámnak (aki háziorvos) és kedves asszisztensnőjének múlhatatlan érdemei vannak. Reggel bejöttek fél 8-ra a kedvemért, lefeküdhettem (így nem is lettem rosszul), lecsapolt Éva, apa meg autóval elvitt a munkahelyemre, a leleteket pedig leadta a laborba. Én délután már mehettem is az eredményért, gyakorlatilag teljesen jó a vérképem. HURRÁ!
Ma este pedig Kállai Ildikó féle kismamatornáztam, igyekszem minden nap csinálni, mert be kell vallanom, felugrott már rám egy kg, és nem vagyok benne biztos, hogy a baba növekedése miatt :(((
A hét legrosszabb napja tehát még mindig a holnapi lesz, de majd túl leszek azon is! Vizsgálatok folyt. köv. kedden magándokinál!