A múlt héten voltunk fent Pesten a kórházban a dokinőnél, rendben találtak mindent. Helyesebben a streptococcus-tenyésztés eredményét holnap fogom megtudni. Fárasztó volt az út, a várakozás is hosszúra sikeredett, de mostmár "csak" szülni fogunk menni :).
Ja, és itthon voltam még korábban a kórházban, mert berendelt a dokim első, 36. heti nst-re. Nekem aszonták, hogy érdemes reggel 7-re odamenni, mert akkor milyen hamar végez az ember. Na, Évike szorgalmasan felkelt negyed 7-kor, aztán gyorsan be a kocsiba, és irány a kórház. Ahogy közeledtem, már megérintett a genius loci, legszívesebben menekülőre fogtam volna, de mondom itt nst-zni kell! Szóval fellifteztem a 6. emeletre, és leültem várakozni. Nah, hívogatták be az egyébként bent fekvő kismamákat, rendelés ide-vagy oda, ők az elsők. Na, aztán 8 óra felé hipp-hopp, máris összeszedték a kiskönyvemet, meg a többi várakozó kismamáét. Aztán az osztályvezető főorvos beküldött pár protkós kismamát… Mindeközben kiderült, hogy a front miatt sok gyerkőc gondolta úgy, hogy mingyán megszületik, így a szülészet tömve van, kellenek a ctg-k. Mint úgy 9 óra felé kiderült, egyetlen gép maradt csak bent, ami ráadásul csak szívhangot néz, mert elromlott. Ja, a dokim közben ott cirkált a folyosón, hogy ha végzek, majd keressem meg, ja, hacsak nem lesz a műtőben… Na, addigra a fejem kb. akkora volt, mint az az egész káoszos kórház, úgyhogy bekopogtam a kiskönyvemért és hazajöttem. Tudtam, hogy úgyis megyünk Pestre a dokinőhöz, aki csinált nst-t. Pár nappal korábban meg voltam uh-n, úgyhogy a franckarika várakozik ennyit! Elvileg a 38. héttől már 2x kell hetente járni nst-re, de én ezt az őrületet nem fogom csinálni!!
A pesti dokinő aszonta, hogy elég csak a 40. héten kétszer menni, úgyhogy én inkább majd ahhoz tartom magam. Mondjuk van egy szülésznő ismerősöm, (ő a múltkorinál szabin volt) akit felhívtam, és így holnap reggel megyek majd nst-re, fél 7-re!! Jó korán, na mindegy. Csak majd jól elfáradok, mert most én vállaltam be a főzést a családnak e hétre, meg jövő hétre, de azért menni fog. Meg úgy vagyok vele, hogy így szülés előtt nem árt egy kis állóképességet magamra szedni - illetve megtartani.
Nst-ről még annyit, hogy nagyon haragszom erre a vizsgálatra... Mert azért babó nem parancsra mocorog... Illetve mégis, mert ha épp alszik, ugyebár megrázzák az ember hasát. Szóval nagyon nem vagyok kibékülve a dologgal... Merthogy Kristóf szépen mocorgott, aztán amikor rámrakták a cuccot, szépen elaludt a pesti vizsgálaton. Mind1, nem dühöngök tovább! Lényeg, hogy jól van bogyesz. Azaz, mostmár igazából áttérek a sokkal komolyabb Bogyó megnevezésre, merthogy a dokinéni szerint, 3 kg 20 deka, szóval már komolyabb nevet érdemel :)
Hogy valami aranyosat is írjak, egy ideje vettünk felhúzható zenélős játékot, egy csillagot a babának (Over the ranibow-t játssza), és rá szoktam tenni a pocimra, apa odaül mellém, és olyan érdekes érzés, teljesen a babára koncentrálunk. Baba meg olyan édes, néha szokta rugdosni a csillagot, úgy nevetünk, ahogy mocorog a csillag a hasamon!
